Tanácsadás
Tájékoztatók- (nem szakembereknek)
I. Rövid összefoglaló a betörésvédelemről
A betörésvédelem három fő alappillére:
– a személyi védelem
– a mechanikai védelem
– az elektronikus védelem
A három módszer igazán együttesen a legjobb, mert az elektronika jelzi az
illetéktelen behatolást, a jó mechanikai védelem lelassítja a bejutást és a
személyi védelem az az őrző személy(zet), aki intézkedni tud (pl. fegyveres őr).
Általában ez csak nagyobb objektumoknál valósul meg. Lakásoknál, kisebb irodáknál
nem mindig megoldható a személyi védelem, mert a lakó nem biztos, hogy fel tud
lépni egy betörő ellen (manapság a növekvő agresszivitás miatt nem is ajánlatos),
és nem mindenki tud megfizetni egy megfelelő őrző személyzetet. De ha a tulajdonos
fizikailag figyelemre méltó is, nem tud állandóan vigyázni az értékekre
A mechanikai védelem nagyon fontos. Bár előbb-utóbb minden rács vagy egyéb eszköz
megbontható, a jó mechanikai védelem nagyon lelassítja a bejutási időt, esetleg
nagy zajjal jár a megbontás. Lakótelepi lakásoknál, ahol csak egy bejárati ajtót
kell védeni egy jó minőségű páncél ajtó majdnem tökéletes megoldást ad, ha jól van
beépítve. A földszint esetén vagy a legfelső emeletnél, vagy társas és családi
házaknál már nem ilyen egyszerű. Valamennyi ablak, ajtó berácsozása börtönné teszi
otthonunkat és esztétikailag sem jó megoldás.
Az elektronikus védelem az, ami ilyenkor megoldást jelent.
Az elektronika nem véd, csak jelez és elriaszt. Minden betörőre sokkolóan hat, ha
egy nagy teljesítményű sziréna váratlanul megszólal. Ilyen esetben kevés az a
betörő, aki továbbra is a helyszínen marad. Azon profik ellen, akiket nem riaszt el
a sziréna, az elektronika egy átjelző egységet üzemeltetve telefonvonalon
értesítést küldhet annak a megfelelő személynek, aki közbe tud lépni. A megfelelő
személy lehet a rendőrség vagy egy őrző védő csoport. Az átjelzőnek abban is lehet
jelentősége, hogy a feltört ajtót valaki helyreállítsa és ha a betörő el is
menekült egy második behatolást megakadályozzanak a védelem helyre állításával,
vagy azzal, hogy valaki a helyszínen marad.
A riasztó rendszer szerepe tehát az, hogy jelezze az illetéktelen behatolást. Ez
helyi riasztással a szirénák megszólaltatásával, vagy átjelzéssel valósítható meg.
Átjelzés lehet telefonvonalon, vagy rádió adóval. Mindkét esetben küldhető a jelzés
egy ismerőshöz vagy egy 24 órás figyelő állomásra.
A riasztó rendszer lehetséges kivitelezése
A riasztó rendszert általában vezetékes összekötéssel valósítják meg. A kábelezést
legcélszerűbb a villanyszerelési munkálatokkal egy időben a falakban elhelyezett
csövekben vezetni. Sok esetben már a kész lakásba kell a riasztó rendszert
elhelyezni. Ezt már csak vezető csatornában, vagy szegélylécek mögötti kábelezéssel
lehet megoldani anélkül, hogy megvéssük a falat. Egy gyönyörűen tapétázott falon
azonban a kábelcsatorna nem túl szép látvány, még akkor sem, ha az különlegesen
szép kivitelű külföldi gyártmány.
Ilyenkor jöhet szóba a vezeték nélküli riasztó rendszer alkalmazása. Az érzékelők és
a vevő között rádiós kapcsolat van és így minimális kábelezés szükséges. Rádiós
rendszernél csak a 230V-os hálózatot szükséges kábelezni, az érzékelőknek,
kezelőknek, hangjelzőknek és egyéb eszközöknek van vezeték nélküli megoldása.
A riasztó eszközökről röviden
A központok
A központ a lelke a riasztónak: ez fogadja az érzékelőktől a jelzést, a beépített
akkumulátorral és töltővel biztosítja a rendszer működését akkor is, ha a hálózati
feszültség kimarad. A központ működteti a szirénákat, vezérli a telefonhívót, vagy
a rádiós átjelzőt. Tárolja a jelzést, ha riasztás volt, jelzik a műszaki hibát is.
A központok élesítése ( bekapcsolása) lehetséges kulcsos kapcsolóval, vagy
számkombinációs zárral (tasztatúra), vagy rádiós távkapcsolóval. Egyszerűbb esetben
a kulcs a központ fémdobozába van beépítve. Megoldható a kezelő kulcs távolabb
történő elhelyezése is, de ez többletköltséggel jár. Manapság a kulcsos kezelés
elavult megoldás, csak kiegészítő funkcióra alkalmazzák. A rádiós távkapcsolót csak
rádiós érzékelők használata mellett ajánlatos használni. A számkombinációs kezelő
egység használata a legkényelmesebb, mert nem kell még egy kulcsot, vagy egy rádiós
kezelőt hurcolni.
Hangjelző készülékek
Egy védendő objektumhoz célszerű 2 db hangjelzőt használni.
A hangjelző háromféle kivitelben kerülhet felszerelésre:
– kültéri kivitelű sziréna
– kültéri szabotázs-védett fémdobozos sziréna
– akkumulátoros szabotázs-védett sziréna villogóval
A külső szirénát az utcai falsíkon kívülről, de nehezen elérhető helyen célszerű
elhelyezni. A hozzá vezető kábelt a védett téren belül és lehetőleg a falba bevésve
elhelyezni.
A szabotázs-védett fémdobozos sziréna csak abban különbözik az előzőtől, hogy a
sziréna fémdobozba van építve, és rendelkezik egy mikrokapcsolóval. Akkor célszerű
ezt a szirénát használni, ha a hangjelző csak úgy helyezhető el, hogy esetleg
leverhető a falról. A fémdoboz megvédi a szirénát a töréstől és ha feszegetés miatt
a sziréna eltávolodik a faltól a mikrokapcsoló áramköre megszakad és a másik
sziréna megszólal.
Az előző szirénák hátrányos tulajdonsága az, hogy ha a központot megtalálja a
behatoló és elvágja a kábeleket, a külső sziréna elhallgat. Az akkumulátoros
sziréna azonban nem hallgat el, sőt, ha a kábelt elvágják, attól is megszólal.
Igy különösen akkor célszerű használata, ha a szirénához vezető kábel nincs bevésve
a falba, és természetesen, ha növelni kívánjuk a rendszer biztonságát. Az optimális
megoldás az, ha egy akkumulátoros és egy fémdobozos sziréna van elhelyezve két
különböző külső falsíkon. Bizonyos esetekben célszerű lehet beltéri szirénát is
alkalmazni pl. lakásban, hogy a lakók fel-ébredjenek, akkor is ha a kültéri sziréna
nem nagyon hallatszik be a lakásba.
Érzékelők
Az érzékelők általában beltérben, a védett térben vannak elhelyezve. Kültéri
érzékelők alkalmazása ott optimális, ahol állandó őrző személyzet van, akik a hamis
riasztást hamar felismerik, mert a kültéri zavarok, madarak stb. gyakran hamis
riasztást okoznak.
Az érzékelők alkalmazás szempontjából lehetnek
– felületi érzékelők
– térvédő érzékelők
– tárgyvédő érzékelők.
A felületi érzékelőkhöz sorolhatók a különféle nyitásérzékelők, üvegtörés érzékelők
rezgés érzékelők (falbontás érzékelésére).
A térvédő eszközök közé sorolhatók a passzív infrák , vagy a mikrohullámú radar ill
ultrahangos mozgásérzékelők.
Tárgyvédő érzékelőkhöz sorolhatjuk a páncélszekrények kombinált érzékelőit.
Ezenkívül számos eszköz alkalmazható de ezek a legpraktikusabban használhatók kis
objektumokba, lakásokba.
A nyitásérzékelők
Hermetikusan lezárt kapcsoló, amely egy mágnes közelítésekor átkapcsol. Nyílászárók
nyitását jelzi. Elhelyezhető felületen, vagy süllyesztve.
Üvegtörés érzékelők
Két fő fajtája van: – üvegre felragasztható elektronikus és akusztikus üvegtörés
érzékelő
A felragaszthatónak kicsi a hatótávolsága és minden ablaktáblára fel kell
ragasztani, így nem esztétikus és adott esetben drága is. Az akusztikus üvegtörés
érzékelő nagy távolságról (5-10m) észleli az üvegtörést és tetszőleges számú
ablaktáblánál az érzékelési tartományon belül. újabban ezt használják.
Léteznek ablak keretre szerelhető üvegtörés érzékelők is, amelyek inkább rezgés
érzékelők, és kisebb ablakok üvegének betörését is jelzik
A rezgés érzékelők hátránya, hogy a környezeti zaj hatások pl egy nagy teherautó
által keltett rezgések hamis riasztást válthatnak ki. Ezt csökkenteni lehet az
érzékenység csökkentésével, ez viszont csökkenti a hatékonyságukat.
Infrasorompók
Az infrasorompók is a felületvédő eszközök közé sorolhatók. A működése: infrasugarat
bocsájt ki egy adó, amit a vele szemben elhelyezett vevő érzékel. Amennyiben a
sugár elé kerül valami, az megszakítja a jelet és riasztást vált ki. A hamis
riasztások csökkentésére dupla sugarat alkalmaznak, közöttük 5-10cm távolsággal. A
vonalszerű védelem miatt több sugárpárt kell alkalmazni a felület védelmére. Lehet
beltéri és kültéri kialakítású. A kültéri infrasorompóknál, hasonlóan egyéb kültéri
érzékelőkhöz, nem lehet elkerülni a hamis riasztást. Igaz az utóbbi időben
megjelentek nagy biztonságú, sok sugaras rendszerek, amelyek dupla sorompó párokból
vannak összeállítva és számítógépes szinkronizációval működnek. Ezek az eszközök
meglehetősen drágák (több százezer Ft/pár).
A nyílászárók előtt (kívül vagy belül elhelyezett 1-2m magas sok sugaras
oszlopokkal, lehet felület védelmet kialakítani.
Térvédő eszközök.
Az egyik legelterjedtebb térvédő eszköz a passzív infra (köznyelven
mozgásérzékelő). Hőmennyiség változást érzékel. Ha jól van elhelyezve nehezen
kijátszható, de nem lehetetlen. Alkalmas csapda védelem létrehozására is. Hátránya
a védelmet nem lehet bekapcsolni, ha állat, vagy ember van a térben. Egy speciális
fajtája az un. infra függöny lehetővé teszi, hogy a védett térben meghatározott
területen személyek legyenek. A függöny ugyanis, mint a neve is mutatja, egy kb. fél
méter széles sávot zár le (pl. ajtó, ablak előtt). A függöny által határolt területen
belül lehet mozogni, csak arra kell vigyázni, nehogy az érzékelési sávba lépjenek
beélesítés után. A megbízható függönyérzékelők tükrös rendszerűek.
A térérzékelőknél érzékenyebb beállításban kell működniük, hisz egy keskeny sávban
történt mozgást kell jelezniük, ezért a hamis riasztás lehetősége nagyobb.
A passzív infra érzékelők érzékenyek a hirtelen hőmérséklet változásra (pl.
gázkonvektor bekapcsolására, vagy huzatra), így nyitott ajtó, ablak hamis riasztást
válthat ki. Ma már léteznek kisállat immunis érzékelők, amelyek meghatározott test
súly alatti állatokra nem adnak jelzést
A mozgás érzékelőkhöz tartozik a doppler elven működő ultrahang érzékelő vagy
mikrohullámú radar. Eléggé érzékenyek a környezet rezgéseire, ezért inkább passzív
infrával kombináltan használják.
A passzív infrák viszont a hőmennyiség változásra érzékenyek, ezért klíma
berendezés mellett, vagy kandallós helyiségben, garázsban ill. az olyan
helyiségekben, ahol légmozgás alakulhat ki, nem használhatók, mert a légmozgás
hőmennyiség változást és így hamis riasztás okoz.
A kombinált vagy duál érzékelők, amelyekben passzív infra és radar vagy ultrahangos
érzékelő van beépítve, alkalmasak a légmozgásos helyiségek védelmére.
Tárgyvédő eszközök
A tárgyvédő eszközök tipikus példája a páncélszekrény védésére használatos eszköz,
ami tulajdonképpen szeizmikus érzékelő. Ez fúrás, falvésés, robbantás, lángvágás
esetén ad jelzést. Felületvédelemre is használható, pl faláttörések jelzésére.
Tárgyvédő eszköz még pl. a súlyérzékelő , ami festmények leakasztását jelzi, vagy
egy kisebb tárgy elmozdítását.
Kétféle védelmi koncepció
Az elektronikus védelmet a biztosítók 3 csoportba sorolják, amely a rendszer
kiépítésével függ össze.
Eszerint megkülönböztetünk:
-minimális (pl. csapdaszerű térvédelem)
-részleges (teljes körű felületvédelem és csapdaszerű térvédelem)
és telje körű elektronikus védelmet (teljes körű felület és
térvédelem valamint tárgyvédelem).
A biztosítók pontosan meghatározzák az egyes típusok követelményeit.
Mi most egy másik szempontból teszünk különbséget a megvalósításában.
A védelem fajtáját megkülönböztethetjük aszerint, hogy csak távollét esetén
működjön (nincs senki a lakásban), vagy pl. éjszakára is bekapcsolható legyen. Ez
utóbbi esetben infra csapdákkal is megvalósítható egy bizonyos fokú védelem.
Természetesen a többfokozatú mindig nagyobb biztonságot ad, de drágább.
Ha benntartózkodás esetén is szükséges a védelem, amit erősen javasolunk, akkor
teljes körű felületvédelmet kell megvalósítani, mert nem szabad “lyukat” hagyni a
védelemben. Az adott építmény esetleg lehetővé teszi, hogy térvédő eszközzel egy
területet lezárva csapdával az épületben tartózkodjunk (részleges bekapcsolás). Ez
olyan esetben oldható meg, ha éjszaka pl az emeleti részt használják csak és a
földszinten infrát helyeznek el. Ekkor azt kell azonban biztosítani, hogy a riasztó
a bejáratnál és az emeletről is bekapcsolható legyen. Rádiós távkapcsoló
alkalmazása esetén ez nem vetődik fel, mert hordozható a ki-be kapcsoló eszköz
A felületvédelmet főképp nyitásérzékelők és üvegtörés érzékelők használatával
valósíthatjuk meg. Ennek az is az előnye, hogy a riasztó jelzi,ha valamelyik ablak
nyitva maradt. Ez a legkevésbé zavarérzékeny védelem, de csak egy behatolást jelez.
Vagyis, ha pl kitörik egy ablak üvegjét és a betörő elszalad a sziréna hangja
miatt, az az ablak egy bejutási pont marad, ha nincs aki lezárja, vagy őrizze a
védendő területet. A sziréna egy idő után elhallgat a környék lakói lepihennek, a
betörő esetleg visszajön és a kitört ablakon simán bejut, anélkül, hogy a riasztó
ismét megszólalna. Egy második szintű csapda térvédelem azonban ismét jelez ekkor is
Ez a csapda térvédő tehát fokozza a védelmet akkor is, ha nincs aki helyreállítsa a
kitört üveget, és nem marad ott senki őrizni a lakást. A telefonos vagy rádiós
átjelzővel tudunk értesítést küldeni egy őrző-védő szolgálatra. Az őr betörés
esetén ott mard őrködni, amíg a tulajdonos vagy megbízottja haza nem ér. A felület
védelem megvalósítható még infra függönyök alkalmazásával is.
A függöny rendszer előnye: többszöri behatolás esetén is jelez. Hátránya: nincs
visszajelzés a nyílászárók nyitott, vagy csukott állapotáról és esetleg egy nyitott
ablak miatt fellépő hirtelen légáramlás hamis riasztást okoz, másrészt nagyon kell
vigyázni arra, hogy ne lépjünk a függöny határsávjába. Ma már ritkábban
alkalmazzák.
A felületvédelem részleges kiépítése valósítható meg, ha csak nyitásérzékelőket
helyeznek el a nyílászárókban. Ez kevésbé költséges mint a teljes felületvédelem,
de eléggé hatékony. Az üveg betörése nagy zajjal jár, amit a betörők általában
kerülik és az otthon alvók is meghallják. A csendesen végrehajtott ablak
felfeszítést a nyitásérzékelők jelzik. Távollét esetén pedig még a térvédő eszközök
is működnek.
Nagyon fontos!
Nincs tökéletes riasztó rendszer. Ember tervezi, egy másik ember (bűnöző)
igyekszik megtalálni a gyenge pontokat. Mérlegelés kérdése, hogy milyen fokozatú
riasztó rendszer telepítése indokolt. A riasztó rendszer bonyolultsága csökkenti a
kijátszási lehetőségeket, de növeli a költségeket.
A riasztó rendszert ki lehet egészíteni egyéb veszélyt jelző érzékelőkkel, mint pl.
-gázérzékelővel,
-CO érzékelővel,
-tűzjelzőkkel,
-vízbehatolás jelzővel.